A csöndes este folytatja a tó meséjét tovább. Szomorúságod elfelejtve, megnyugszol és elkezded értékelni a víz illatának ízét és a halk szellő lila suttogását, amiről Tóth Árpád lila nyakkendője jut eszedbe, ahogy dalra kelsz vele. Rájössz végtelen a világ és a természettel együtt örülsz. Végtelen szavak, melyek örömet és gondolatot okoznak. Elvezetnek minket a megismerés szépségébe. Miközben a csillagok téged ragyognak teljesen boldog leszel és rá gondolsz. Kérded magadtól: vajon ki ő? Miért értitek az első perctől egymást? A tó partján állva a gondolatokon közeledtek egymáshoz. Vajon közös az a nyár esti, csöndes kis tó?
csöndes kis tó
2010.07.05. 01:22 lRoland
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lroland.blog.hu/api/trackback/id/tr242129891
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
